” Bevallom nem is olyan egyszerű megfogalmazni, mert mindenkinek más az élmény és a mélység, és ami nekem tetszik a szabad táncban attól lehet hogy sokan félnek. Nekem a kötetlenség az ami nagy vonzerő volt már évekkel ezelőtt ebben a műfajban…de én egész kis gyermekkorom óta táncolok ha jó a kedvem, kitáncolom ha ideges vagyok, és ha bánatom van sokszor azt is…
nos….itt csak Te vagy és a zene…ez sokaknak valóban ijesztő, hogy nincs senki, aki megmondja, hogy mit csinálj és hogyan, és nincs aki vezet és irányít, aki dicsér és ösztönöz vagy éppen leszid…és nincs akinek meg kellene felelned…pusztán vagy…VAGY. Ezt lássuk be a mai világunkba kevesen éljük át…én vagyok olyan szerencsés hogy megtapasztalhattam és hatom is
és ki is tudhatná jobban mi jó nekem ha nem én?
Első alkalommal, meghallottam a zenét és cikáztak a gondolataim, egyre több és egyre sebesebben…aztán amikor nem akartam már lecsendesíteni őket és elkezdtek fogyni… ott maradt a zene és én…ahogy lüktet a zene az ereimben, ahogy érzem a tér megváltozik, olyan mintha eltűnne…és eltűnök feloldódok benne …olyan mélységeimet éltem meg, amiről nem is tudtam (pedig lássuk be jópár éve dolgozom magamon, ez mégis ütős volt) nem csak felszínre jött egy rég elásott érzelem, hanem felszakadt egy olyan mély be nem forrt seb, amit eddig ügyesen takargattam saját magam előtt is
…aztán kisimulva hazalebegtem
és mintha az ezeréve cipelt batyukat hagytam volna ott….
sorselemzes-lelekgyogyaszat.hu/lelek-tanca/
Onnan tudhattam, hogy valami akkor ott a táncon történt hogy elkezdtek megváltozni az emberek körülöttem…más dolgok kezdtek fontosak lenni, és nem csak egy terület kezdett rendeződni az életemben, hanem párhuzamosan több…( persze nem ők hanem valószínű én: ) több minden fért bele a napomba…több helyre tudtam figyelni, de mélyebben meg is éltem azt amit előtte csak felszínesen…jobban ott tudok már lenni ![:)]()
aztán jött a következő alkalom…következő tánc…azt gondoltam ez kevésbé lesz ütős hiszen jó munkát végeztem
nos tévedtem…hamarabb elcsendesedtek a gondolataim és egészen más terület bukkant elő, szintén egy le nem zárt érzelem söpört végig minden sejtemen…
ez egy folyamat, a mélységét én még mindig nagyon intenzíven élem meg, de valószínű ez rólam szól és szeretem a dolgokba beleengedni magam…
Az is igaz, hogy mindenkinek más az élmény, de ha csak az én megélt élményeimnek a szikráját megtapasztalja aki táncol, akkor már nagyon sokat nyert
Ez valóban a lélek tánca…egy idő után nem irányítod a tested, mozog magától és bármi kijöhet kiszakadhat belőle, ha hagyod…és megéri hagyni…nagyon megéri…
Nagyon szeretem, hogy érezni, szinte harapni lehet az energiát ahogy áramlik, forog, őrvénylik, lehúz majd kidob…hihetetlen játékossággal..és ami még nagyon érdekes hogy minden alkalommal új határaimat lépem át.
Észreveszem, megállok figyelem és lassan átbillenek rajta…és azt az érzést nem lehet szavakkal leírni…olyasmi mint amikor 38 évig tudod hogy erre és erre képtelen vagy ( mert ezt mondják hisz ők is így tudják, mert így nevelnek, hisz őket is így nevelték…stb…) és egyszer csak mégis valahogy megpróbálod, és megy…minden fennakadás nélkül mintha ezer kéz segítene, és támogatna és biztatna, és megy…mert bármire képes vagy…és igen …bármire képes vagy….
Visszagondolva mennyi minden történt velem amióta először táncoltam szerdán…
hogy ragaszkodtam emberekhez, helyekhez, elvárt szokásokhoz, és ez is hogy alakul át bennem…olyan mintha kívülről szemlélném vélemény nélkül…figyelem…minősítés nélkül. Valami leírhatatlan nyugalommal…olyan mintha új ajtót nyitottam volna ki amiről nem is tudtam hogy van…
Van benne örvény, felkavaró mély érzelmek…. tomboló vihar, villám és mennydörgés…aztán lecsendesedés… szélcsend, kisimult víztükör…és marad az áramlás…
azt hiszem, valami ilyesmi, de kevés ahhoz a szókincsem hogy kijöjjön minden ami itt bent van ![:)]()
Köszönöm hogy megélhettem és megélhetem ki is vagyok és merre tartok ![:)]()
Szeretettel. “
tovább